DaliGogh Nyári Művésztelep 1.0

“Csopak… Ha a vitorlarudak nyikorgását hallgatva lógatod a lábad a szelíd fodrok között, és fagylalt helyett ecsetet tart a kezed, akkor te Csopakra keveredtél, a Baska-család művésztelepére. Ez a nyaralás különös, hiszen más emberként térsz haza. Nem úgy látod már a világot, mint azelőtt. Az elején küzdeni kell kicsit, korlátokat ledönteni, minden lapra új, megoldhatatlannak tűnő feladat kerül. Ám-valószínűleg a felpezsdült, vidám társaság, nyitott emberek hatására- beindulnak az agykerekek, és azon kapod magad, hogy mindent le akarsz rajzolni. Hirtelen, ami addig paca volt, jelentést nyer, egy egyszerű vonal hívogat, titkos ajtók nyílnak. A művésztanárok szabadságra ítélnek a táj szépségének ölelésében, az árnyas fák között. Így meghallod végre a saját hangodat, dőlnek az ötletek, csupa egyéni ötlet, formabontó kivitelezés, s az alkotó te vagy. Egy bolond fénypászma logóvá formálódik az elmédben, egy elkapott félmondat kavargó színeket fest a szívedbe… Az enyhe esték lazítással telnek, a sok egyéni hang közös élményei közös nevetésekben kovácsolódnak össze. Némi alvás után egyszercsak vízbe lóg a lábad, a vitorlások ringanak, te meg emeled az ecsetet, dolgozni kéne, holnap kipakolás...”

Marosi Péter – tervezőgrafikus

“A táborban azzal foglalkozhattam,ami érdekel,és amit szeretek.Komolyan vették a művészetek iránti érdeklődésemet,ami nekem fontos.Sokat fejlődött a rajztudásom,és az előadásokon,a kiváló művészektől is rengeteget tanultam.A sok hasonló érdeklődésű ember között nagyon jól éreztem magam, alig várom az idei tábort,hogy egy újabb felejthetetlen tíz napot tölthessek Csopakon.”

Király Anna – diák

“Csopak az a hely ahol az ember kiélheti magát, ahol olyan arcokat és tanárokat ismertem meg, olyan barátokat szereztem akikre a mai napig felnézek és számíthatok, ahol tényleg elfogadják hogy az ember olyan amilyen és nem ütközik megvetésbe. Egy 10 napig tartó buli, amiben az ember folyamatosan alakítja a saját életszemléletét és megismerheti önmagát. Nem hiszem hogy valaha elfelejtem hogy milyen élményeket szereztem ott, és a mai napig széles mosollyal látok bárkit az ottani kis csapat közül. Egy olyan összeforrt társaság a csopaki, ami tárt karokkal fogad bárkit.”

Korom Dániel – Formatervező hallgató, Nyugat-magyarországi Egyetem

“Rajzolni, festeni jó. Kitűnő tanárok izgalmas feladatait követve alkotni inspiráló. Sok tehetséges fiatal társaságában, közösen létrehozni valami művészi értéket izgalmas. Kisugárzással teli, hangulatos nádfedeles házban és annak gyönyörű kertjében a művészetről elmélkedni felemelő. Egy ősrégi présház, melynek falai és a benne lévő tárgyak történelemről, művészetről mesélnek, elgondolkodtató. A Balatonparton, nyáron időzni szórakoztató, de a Balatont festeni megnyugtató.
A Csopaki Művésztelep mindez együtt.
A Csopaki Művésztelepen részt venni életre szóló élmény.
Köszönöm, hogy többször is részem lehetett ebben az élményben.”

Bányász Melinda – divattervező iparművész

“A csopaki tábor tetszett mert szerintem a balaton egyik legszebb községében volt, jók voltak a napi programok. Sok érdekes és hasznos dolgot mondtak nekünk a rajzzal és a művtörivel kapcsolatban is, amit én pl a felvételimen tudtam hasznositani. Az ott készült képregényem is jól sikerült. Jó volt, hogy különböző művészek tartottak előadást saját foglalkozásukról és munkáikról, de persze mindezek mellett jó volt a délutáni strandolás, filmnézés, kentezés. És egy egész jó csapat jött össze csopakon, akikkel öröm volt művészkedni egy kicsit.”

Kiss Gergely – művészdiák

A Csopaki művésztelep a legjobb nyári tábor amiben valaha voltam. A társaság minden alkalommal nagyon értelmes. Ide nem a csőcselék jár aki nem tud mit kezdeni az idejével, hanem a kifinomult, határozott célirányú tehetséges fiatalok. Az egész rendkívül otthonos. Minden napra ki van találva program, mégis az egész teljesen szabad, és ha valaki tudja magáról, hogy neki milyen módszer a legeredményesebb, akkor nyugodtan eltérhet a programtól. 10 nap hosszú, amiről úgy gondolom, hogy pont ideális. Egy hét rendkívül hamar elszáll, plusz a rajzhoz rengeteg idő kell, és a társaságból sem lenne elég, de 10 nap pont annyi, hogy az ember el is tud készülni a kiállításra ( ha többet rajzol mint én) és a társasággal együtt töltött idő pont megfelelő. A Csopaki művésztelepet minden művészi beállítottságú fiatalnak csak ajánlani tudom, és az utolsó forintig megéri.

Delhusa Flavio művészdiák